Germánium tranzisztoros erősítő

Mint tudod, az első tranzisztorok, amelyek a rádiócsöveket helyettesítették, pontosan germánium volt. Találmánya nagy szerepet játszott az elektronika fejlesztésében, az elektronikus eszközök funkcionálisabbá, gazdaságosabbá és kicsibbé tételével. A germánium tranzisztorok korszaka azonban nem tartott sokáig - hamarosan felváltottak fejlettebb szilíciumokra. Ennek ellenére hatalmas számú germánium-tranzisztort állítottak elő, és még most is, fél évszázad elteltével, nem ritkák.
Van egy vélemény, hogy a teljes mértékben germánium tranzisztorokra épített erősítő hangjának különleges színe van, közel a "meleg cső" hangjához. Pontosan ez teszi a germánium-tranzisztorokat olyan népszerűvé a sonkakörnyezetben a közelmúltban. Saját fülével hallgathatja az ilyen erősítő hangját, ha az alább bemutatott nagyon egyszerű áramkört összeállítja.

Erősítő áramkör

Az áramkör 5 germánium-tranzisztorból és egy kis maroknyi egyéb részből áll. Az alábbiakban bemutatjuk több lehetőséget ennek az áramkörnek a tranzisztorjaihoz.

• T1 - MP39, MP14, MP41, MP42 (PNP)
• T2, T4 - P217, P213, P210, P605, GT403 (PNP)
• T3 - MP38, MP35, MP36 (NPN)
• T4 - MP39, MP14, MP41, MP42 (PNP)

Bármely más hasonló tranzisztor is megfelelő, az alacsony zajszint a legelőnyösebb. Meg kell jegyezni, hogy a kimeneti szakaszban (T2 és T4) azonos tranzisztoroknak kell lenniük, tanácsos őket párban felvenni a legközelebbi nyereség mellett. A D1 dióda germánium, például D9, D18, D311, az erősítő nyugalmi árama attól függ. Az összes kondenzátor elektrolitikus, legalább 16 voltos feszültségre. Az áramkör tápfeszültsége 9-12 volt.
Áramköri kártya:

Erősítő szerelvény

Az áramkört 40x50 mm-es táblára szereljük, amely LUT módszerrel végrehajtható. Az alábbiakban látható képek a kész ónozott tábláról.
Most már készen áll az alkatrészek telepítésére. Először az ellenállások kerülnek a táblára, utána nagyobb kondenzátorok és tranzisztorok. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a germánium-tranzisztorok, szemben a szilícium-tranzisztorokkal, sokkal érzékenyebbek a túlmelegedésre.
A nagyteljesítményű kimeneti tranzisztorok működés közben felmelegsznek nagy hangerőn, ezért tanácsos ezeket radiátorra szerelni (ha a tranzisztor tokja ilyen lehetőséget kínál), és vezetékekkel a táblára helyezni.
Az összes alkatrésznek a táblára történő felszerelése után meg kell forrasztani a tápvezetékeket, a jelforrást és a hangszóró kimenetet. Az összeszerelés utolsó lépése a folyadékmaradványok lemosása a tábláról, a telepítés ellenőrzése, a szomszédos pályák rövidzárlata.

Első bekapcsolás és beállítás

A germánium-erősítőnek szüksége van a nyugalmi áram beállítására, amelyet a D1 dióda állít be. Mindenekelőtt feszültséget kell adnia az áramkörnek, beleértve az ampermérőt a tápvezeték résében. Ha a bemeneten nincs jel, az áramkörnek kb. 20-50 mA-t kell fogyasztania. Minél nagyobb a nyugalmi áram, annál nagyobb a kimeneti tranzisztorok hevítése, azonban ez pozitív hatással van a hangminőségre. Ha a nyugalmi áram túl kicsi, a hang olvashatatlanná válik, csörgő és rekedt jelenik meg. Az áram növelhető, ha egy vagy több diódát sorba rendeznek a D1-vel. Az én esetemben az elfogadható hangminőség eléréséhez két további diódát kellett hozzáadnom.
A germánium tranzisztorokon alapuló erősítők hasonló áramköreit széles körben használták a régi lemezjátszókban, magnókban és rádiókban, tehát minden bizonnyal vonzó lesz az antikvitás minden szerelmese számára. A kimeneti teljesítmény kb. 5-10 watt egy radiátorral, tehát egy fejjel ellátott erősítő elegendő egy egész szoba hangzásához. Kellemes építést!