A TERMISZTOR éS A HŐELEM KöZöTTI KüLöNBSéG

Send

Hőelem

A hőelem egy olyan érzékelő, amely két vezető tulajdonságból eltérő, egymással összeforrasztott vezetőből áll. A mérés a vezetők között kialakult hőelektromos erő (feszültség) kialakulásának köszönhető. A hideg vagy meleg forrástól függően az érzékelő árama pozitív vagy negatív érték között megváltoztatja az irányt. Az érzékelő nem igényel különleges beállításokat, csak össze kell hasonlítania a méréseket a referencia készülékkel.

Az érzékelő mérési tartománya -270 és 2500 fok között változik, és az ötvözet belsejében használt vezetékektől függ. Például egy hőelemben lévő volfrám-rénium ötvözet 2500 Celsius fokot képes megmérni.
Az érzékelő hátránya egy kis kimeneti jel, amelyhez elektronikus erősítő és jelátváltó jelenléte szükséges. A mérés pontossága az eszköz méretétől függ, helytelen választás esetén a hőmérsékleti hiba eléri a 2,5-4 Celsius fokot.

A hőelem széles körben használják a következő iparágakban:

tudományos kutatás és orvostudomány;
az iparban (fémtermékek gyártása);
automatizált vezérlőrendszerekben (CNC gépek).

Termisztor

A termisztor egy félvezető eszköz, amely a változó ellenállás elvén működik.

A hőmérséklet változásakor a belső ellenállása a kiválasztott érzékelő típusától függően változik. Ennek az elektromos félvezetőnek kétféle fajtája van:

NTC termisztor (az ellenállás csökken a hőmérséklet emelkedésével);
PTC termisztor (az ellenállás növekszik a hőmérséklettel).

Az érzékelő tulajdonságai között megkülönböztethetjük pontosságát a mért hőmérséklettől. A termisztor hibája csak 0,05 Celsius fok.
Mérési tartomány: -50o és +300 fok között bármilyen mért időközönként.

Az érzékelő hátrányai:

a hőmérséklet emelkedésével csökken az élettartam. A gyártó akár 1000 üzemórát garantál;
A pontos leolvasáshoz referencia-mérővel kell kalibrálni.

Összegezve

A hőmérséklet-leolvasás pontossága minden bizonnyal nagyobb a termisztor-érzékelőknél, azonban a hőelemek nagy mérési tartományt büszkélkedhetnek. Az az anyag, amelyből a termistor készül, idővel romlik, míg a hőelemek sokkal hosszabb ideig élnek.
Az érzékelők hőmérsékletének meghatározására szolgáló módszerek különböznek. Minden típushoz szüksége van saját eszközére vagy vezérlőjére, amely lehetővé teszi a leolvasások ellenőrzését.
A fő kiválasztási kritérium a mérési tartomány lehet. Ha a hőmérséklet meghaladja a 300 fokos küszöböt, hőelemet kell használni. Egyébként nincs értelme túlfizetni, megbirkózhat olcsó hőellenállásokkal, mivel a hőelem nagyságrenddel drágább.